A 2026-os év madara az énekes rigó (Turdus philomelos)
Ez a közismert énekes nemcsak a tavasz hírnöke, hanem a települések kertjeiben, vagy a városok parkjaiban is előforduló, bárki számára könnyen megfigyelhető madárfaj. Ha a tavaszi hajnalokon egy tiszta, hangos dallam szól a parkból, jó eséllyel az énekes rigó dalát hallhatjuk.
Ebben az évben is három madárfaj közül lehetett kiválasztani az év madarát. Ezeknek a fajoknak nem feltétlenül a ritkaságuk a fő kritérium, hanem olyan természetvédelmi üzenetek, problémák vagy élőhelyi kérdések, amelyekről érdemes beszélni, és amelyek az emberek mindennapjaiban is előfordulnak vagy könnyen felismerhetők. 2026-ban például a bokrok és fák kivágása költési időszakban volt az egyik hangsúlyos téma, amely különösen érinti az énekes rigót és sok más, hasonló élőhelyet használó madárfajt. Az énekes rigó több szempontból is ideális év madara jelölt, hiszen ismert és szeretett faj, sok ember találkozik vele kertben vagy parkban. Emellett gyönyörű hangú madár, a hím éneke Európában is kiemelkedően dallamos, így az emberek többsége számára pozitív élményt jelent, ha meghallják. A faj eredetileg erdei aljnövényzetben él, de egyre gyakrabban költ parkokban és kertekben is.
Az énekes rigó nem hivalkodó megjelenésű, barna hátú, fehéres mellű, melyet sötét, csepp alakú foltok díszítenek, ám ha megszólal, azonnal felismerhető. Dala dallamos, hangos és változatos. Egyetlen madár nagyon sokféle hangmotívumot képes tanulni és kombinálni sőt, gyakran beépíti más madarak hangját is. A hajnali és alkonyati éneklés nemcsak a territórium védelmét szolgálja, hanem a párkeresés egyik legfontosabb eszköze is. Az énekes rigó igazi talajkutató madár, elsősorban rovarokat, gilisztákat és csigákat fogyaszt. Az utóbbiakhoz úgynevezett szerszámhasználatot is bevet, mivel a csigaházakat egy kemény felületen, például kövön vagy fatörzsön töri fel. Ez a viselkedés nemcsak hatékonyságot, hanem meglepő tanulékonyságot is jelez, a fiatal rigók ugyanis megfigyeléssel tanulják el a csigatörés technikáját a tapasztaltabb egyedektől.
Tavasszal a tojó mohából, fűszálakból és sárból építi fészkét, amelynek belsejét kemény, sima sárréteg borítja, ami a fajra jellemző, ez alapján fészke könnyen felismerhető. A fészekalja rendszerint 4–5 kékeszöld, fekete pettyes tojásból áll és évente akár két-három költése is lehet, ha kedvezőek a körülmények. A fiókák gyorsan fejlődnek, a fészket még azelőtt elhagyják, hogy tökéletesen tudnának repülni, de még napokig követik a szülőket, és hangos csipogással kérnek eleséget. Az énekes rigó Európa nagy részén elterjedt, de a kontinens északi és keleti populációi télire délre vonulnak. Magyarországon részben vonuló faj, egyes példányai a Kárpát-medencében is áttelelnek, ha enyhe az idő. A Bakonyban is elterjedt fészkelő madárfaj, a hegység bükköseiben és tölgyesiben egyaránt előfordul.
Védett faj, megtelepedését mi magunk is segíthetjük. Ha szeretnénk, hogy a tavaszi hajnalokat még sokáig rigóének kísérje, érdemes kertjeinkben és parkjainkban természetközeli környezetet teremteni számára, tehát hagyjunk bokrokat, lombkupacokat a kertben és mellőzzük a vegyszerek használatát. Az énekes rigó a természet egyik legszebb énekű madara, mely nemcsak a tavasz hírnöke, hanem az élővilág sokszínűségének szimbolikus üzenete is.
Eszmei értéke: 25 000 Ft.
Szöveg: Kovács Attila
Fotók: Kovács Attila, Mészáros József
