"FORMÁLD TE A JÖVŐT!" címmel

új időszaki kiállítás nyílt

SarokGalériánkban

A tárlat az azonos című pályázatunkra beérkezett alkotásokból készült. A pályaművek készítői a zirci III.Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai.

A különféle technikával készített alkotások segítségével bepillantást nyerhetünk abba a világba, amilyennek ők - a mai középiskolás korosztály - a minket körülvevő természetet képzelik a távoli jövőben.

A kiállítás 2025. október 1-ig tekinthető meg.

ÉV FAJAI 2025

Már hagyomány, hogy minden év elején kiválasztásra kerülnek az aktuális év fajai, amelyek ily módon reflektorfénybe kerülnek, így több figyelem irányul rájuk és a hozzájuk kapcsolódó, időszerű környezeti kérdésekre.

2025-ben az év hala a kurta baing (Leucaspius delineatus), az év gombája a sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus), az év emlőse a magyar szöcskeegér (Sicista trizona), az év kétéltűje a sárgahasú unka (Bombina variegata), az év rovara a sávos szitakötő (Calopteryx splendens), az év madara a böjti réce (Anas querquedula), az év vadvirága a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), az év fája a korai juhar (Acer platanoides), az év gyógynövénye a páfrányfenyő (Ginkgo biloba), az év lepkéje a pókhálós lepke (Araschnia levana) lett.

Szokás szerint már az előző év őszén, a Földtudományos forgatagon kihirdetésre került a 2025-ös év ősmaradványa, ásványa és nyersanyaga szavazás eredménye. Eszerint az idei év ősmaradványa a radiolária (sugárállatkák), ásványa az opál, ásványkincse pedig a lítium.

Az alábbi képen együtt láthatók az idei választás nyertesei:

Az év beporzói szavazáson idén a darázscincérek, a lágybogárfélék és a marókák közül lehetett választani. A szavazás nyertese a darázscincérek csoportja lett.

Az év beporzói választásról ITT olvashat részletesen.

MEGJELENT
A Bakony természettudományi kutatásának eredményei
című sorozatunk 35. kötete!

(a kötet a borítóképre kattintva olvasható)

Május 17-én, pénteken érkezett a szomorú hír, hogy dr. Tóth Sándor, a Bakonyi Természettudományi Múzeum első igazgatója (1972-1991),
kiváló szakembere, a Bakony-kutató program kiszélesítője, számos cikk és monográfia szerzője életének 93. évében elhunyt.

Tagintézményünk nevében az alábbi írással búcsúzunk Tőle:

Dr. Tóth Sándor (1932-2024) biológia-földrajz szakos középiskolai tanár, zoológus-muzeológus, múzeumigazgató

Tóth Sándor 1970-ben került a veszprémi Bakonyi Múzeumhoz, hogy költöztesse, szervezze és létrehozza, azt az egyedülálló vidéki természettudományi múzeumot, melyet elődje, dr. Papp Jenő a tervezetében megálmodott. Az új intézmény 1972. május 17-én, a Ciszterci Apátság második emeletén nyitotta meg a kapuit. Két évtizeden keresztül volt a múzeum igazgatója és rovarász muzeológusa, 1978 és 1980 között megyei múzeumigazgatóként is tevékenykedett. Szakmai és vezetői munkája során a múzeum olyan rangot ért el, hogy 1992-ben kiválva a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságból önálló megyei intézménnyé válhatott.
Az intézmény vezetésén, a kiállítások szervezésén és a rendszeres gyűjtésen-gyűjteményfejlesztésen túlmenően aktívan szervezte “A Bakony természeti képe” programot, szerkesztette az intézmény kiadványait, és széleskörű ismeretterjesztő tevékenységet végzett. A Tisza-kutatás mellett bekapcsolódott a vidéki múzeumok által szervezett programokba, részt vett a Magyar Természettudományi Múzeum, illetve nemzeti parkok által szervezett kutatásokban. Évekig volt együttműködő partner a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem projektjeiben. Bekapcsolódott a Veszprémi Akadémiai Bizottság munkájába is, állandó kutatási témáját a Balaton képezte. A Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteménye mellett folytatta az Állattár és vidéki múzeumok kétszárnyú anyagának feldolgozását, valamint az adatok közreadását.
1992-től nyugdíjas “magánkutató”-ként foglalkozott kedvenc állataival, a szitakötőkkel, a zengőlegyekkel, a fürkészlegyekkel, a csípőszúnyogokkal. Emellett a Bakony-vidék kétéltű-és hüllő faunájáról írt monográfiát, legutóbb pedig a Bakony és a Balaton-medence famatuzsálemeit gyűjtötte kötetbe a vidék fáiról, bokrairól írt könyvében. A múzeummal nyugdíjazása után is szoros kapcsolatot ápolt, rendszeresen jelentek meg cikkei és monográfiái a múzeum kiadványaiban. A múzeum baráti körének elnöki tisztét is betöltötte, így segítve a természettudományos eredmények közreadását.
Dr. Tóth Sándor kutató, ismeretterjesztő és szervező munkája is példaértékű volt, melyet számos díjjal és kitüntetéssel is elismertek. Fájó szívvel emlékezünk egykori igazgatónkra, emlékét ápoljuk, örökségét megőrizzük.

Örök álmot kedves Sándor!

Szöveg: Dr. Kutasi Csaba, Rechner Szilvia

Dr. Tóth Sándor búcsúztatása június 28-án, 15 órakor Veszprémben, a Vámosi úti temető szóró parcellájában lesz.