Holló

Az első cikkünk a hollóról szól, mely az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma kiállításában is megtalálható. A holló (Corvus corax) egyik jellemző fészkelőhelyén, egy sziklafalon látható nagyméretű fészkén, és a felette elhelyezett tükörből fészkébe is bepillanthatunk, melyben tojásait figyelhetjük meg.  Alig képzelhető el, hogy ez a nagytermetű, és rekedt károgó hangú fekete madár az énekesmadarak rokonságába tartozik. Étrendje változatos, növényi és állati táplálékot egyaránt fogyaszt, gyakran eszik dögöt is, télen csapatokba verődik, ilyenkor nagyobb számban láthatóak egy-egy tetemnél. A Bakonyból közel 100 éven keresztül hiányzó faj, újra megtelepedett az itteni erdőkben is és általánosan elterjedt költőfajjá vált.  A holló egyike legkorábban fészkelő madárfajainknak, márciusban már tojásait melengeti, és májusban már rendszerint kirepült fiatal hollókkal lehet találkozni.