A zengőlegyek (Syrphidae) a 2026-os év beporzói
Az 2025-ös évhez hasonlóan, amikor a darázscincérek nyerték el ezt a címet, ebben az évben is fekete-sárga színű rovarok diadalmaskodtak. A zengőlegyek (Syrphidae) a kétszárnyú rovarok (Diptera) egyik legnagyobb családját alkotják, hazánkban csaknem 390 fajuk fordul elő. Nevüket onnan kapták, hogy repülés közben a szárnyukkal jellegzetes zengő hangot adnak. Nagyon jól repülnek, egy helyben is tudnak lebegni, ezért sokszor lebegőlegyeknek is hívják őket. Általában közepes termetűek (1 cm), de előfordulnak közöttük kisméretű fajok, sőt a két centimétert meghaladó óriások is. Rendszerint fekete alapszínűek, melyet gyakran díszítenek sárga és vörös foltok, így nagyon hasonlítanak a darazsakra.
A kifejlett zengőlegyek többsége virágporral és nektárral táplálkozik, így a beporzásban is fontos szerepük van. A Bakonyban összesen 446 növényfaj virágján figyeltek meg a táplálkozó zengőlegyeket. Teljes átalakulással fejlődnek, lárvájuk a kétszárnyúakra jellemző lábatlan nyű. Ezek étrendje a kifejlett egyedeknél változatosabb, jórészt ragadozók, sok fajuk levéltetű-pusztító, így a biológai növényvédelemben is fontos szerepet játszanak.
Múzeumunk első igazgatója, dr. Tóth Sándor vizsgálta hazánk zengőlégy-faunáját, számos monográfiát írt, a Bakonyból 340 faj előfordulását igazolta. Munkássága nyomán a rovargyűjteményünk büszkélkedhet az egy tájegységre eső legnagyobb zengőlégy gyűjteménnyel.
Szöveg: Dr. Kutasi Csaba
Fotók: H. dr. Harmat Beáta
