A 2026-os év ásványa a pirit
Névváltozatai: vaskovand, kénkovand, „bolondok aranya”
Képlete: FeS2
Kristályrendszertani besorolása: szabályos diszdodekaéderes
Osztályba tartozása: kettős kéncsoportú szulfidok: pirit-rácsú vegyületek
Fénye: fémfényű
Mohs-skála szerinti keménység: 6-6,5
Hasadása: nincs
Karca: szürkésfekete
Neve a görög pyr szóból ered, jelentése tűz, mert az acéllal összeütve szikrázik, és tűzkészítésre is alkalmas.
A leggyakoribb és legközönségesebb ércásvány. Leggyakoribb kristályformája a szabályos kocka, vagy a piritoéder (pentagondodekaéder), de tömeges, gumós-cseppköves megjelenése is gyakori. Legjellemzőbb ikerátnövése a vaskereszt iker. Színe fakósárga, aranysárga, innen a „bolondok aranya” elnevezés.
Rendkívül széles hőmérsékleti skálán és környezetben képes kiválni. Szinte minden magmás, üledékes és metamorf ásványtársulásban megtalálható. Gyenge vasércnek minősül, kéntartalma a vas minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. Egyaránt bányászták vas- és kéntartalma miatt is.
Elsődleges felhasználása a nagyüzemi kénsavgyártásban van. Ha aranytartalma magas, akkor aranyércként is kohósítják, ilyenkor a szelén- és talliumtartalma is nagy, amiket külön medencékben gyűjtenek. Újabban az Energizer márkájú nem újratölthető lítium-fém elemek katódanyagaként alkalmazzák.
A pirit kristályszerkezete. Az S-atomok tetraéderes szerkezetűek, három vas (kék) és egy másik kén (sárga) atomhoz kapcsolódnak.
A múzeum ásványkiállításában a Dunántúl, Észak-Magyarország, Erdély II., III., IV. tárlókban találkozhatunk vele. A múzeum ásványgyűjteményében Csordakútról, Vértessomlóról, Alsótekeresről, Úrkútról, Dudarról, Bazsiból, Zsámbékról, Gyöngyösorosziból, Herzsabányából, Turcról, Óradnáról, és Kapnikbányából van példányunk.
Az Év fajai vitrinben kiállított példányok a MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum Ásványtárának tulajdona.
Pirit, lelőhely: Oradna, fotó: dr. Katona Lajos Tamás
MNMKK MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma
Szöveg és fotó: dr. Katona Lajos Tamás
