A 2026-os év vadvirága a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica)
A tollas szálkájú árvalányhajak ezüstössé varázsolják a májusi gyepeket. Ha nedvesség éri a terméseiket, a hosszú szálkák (hajak) megcsavarodnak, és elkezdik befúrni magukat a talajba, így biztosítva a faj fennmaradását.
A homoki árvalányhaj – nevéhez méltón – nyílt homoki gyepeink jellemző, társulásalkotó faja. A homoki árvalányhaj, mint az alföldi homokpusztáink jellegzetes faja, elsősorban a Duna-Tisza közén fordul elő. Kisebb, elszigetelt előfordulásai ismertek a Középhegység peremein, a Kisalföldön és a Nagykanizsa körüli homokpusztákon is.
Karcsú, felálló tőlevelű fűféle. A levél lemeze szürkészöld 2-5 mm széles, hüvelye érdes, csúcsán pillás vagy kopasz. A toklász 20 mm hosszú, szálkája 30-40 cm-es, tollas. A külső toklász háti szőrsora erőteljesebb, mint a többi. A hasi szőrsor a szálka ízesülése előtt 4 mm-rel végződik.
Szöveg: dr. Sinigla Mónika
Fotók: Kovács Attila
