VÁGÓTOK

A 2026-os év hala a vágótok (Acipenser gueldenstaedtii)

Teste megnyúlt, hengeres, orra viszonylag rövid, tompán lekerekített. Alsó állású szája közepes méretű. Bajuszszálai simák és rövidek, az orrcsúcshoz közelebb erednek, mint a szájhoz, hátrasimítva a fölső ajkat meg se közelítik. Oldalán és hátán nagy és éles vértpikkelyek sorakoznak, melyek különösen a fiatal példányokon szembetűnők. Nevét is ezekről a vértekről kapta. Nagyra növő hal, az idős példányok 2 méternél hosszabbak is lehetnek. Tengerben élő vándorhal, amely szaporodáskor a betorkolló folyók márnazónáját keresi fel, de ívás után rövidesen visszatér sós vizű élőhelyére.  Duna Vaskapu fölötti szakaszán egy teljesen édesvízi életmódra áttért állomány is kialakulóban van. A duzzasztómű fölötti folyószakasz halzsákmányában ugyanis a vágótok rendszeresen előfordul, bár sajnos egyre csökkenő mértékben, a magasabb folyószakaszokon pedig csak elvétve.  Táplálékát elsősorban fenéklakó gerinctelen állatok alkotják.  A hímek 7-9, a nőstények 10-12 évesen válnak ivaréretté. Elterjedés.  A vágótok a Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tengerben, valamint az oda ömlő folyók vízrendszerében fordul elő. Őshonos, de kiveszőben lévő vándorhalunk. Valamikor a Duna és a Dráva teljes hosszában megtalálható volt.

Védett. Eszmei értéke: 50 000 Ft. 

 

Szöveg: Mészáros József
Fotó: Sallai Zoltán
(A fotó Harka Ákos és Sallai Zoltán (2025): Magyarország halfaunája című könyvében jelent meg.)

Galéria képei: 
vágótok (Fotó: Sallai Zoltán)